Gyakran Ismételt Kérdések

1.) Mennyit vonhatnak le a munkabéremből?

A munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), társadalombiztosítási járuléknak, magánnyugdíj-pénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad. Az így csökkentett (nettó) összegből általában legfeljebb 33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni. A levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200 000 Ft-ot. A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében: tartásdíj, az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés, jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás. Több letiltás esetén a levonás a munkavállalói munkabérnek szintén legfeljebb 50%-áig terjedhet. A levonás során mentes - a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása kivételével - a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a 60 000 Ft-ot. (Vht. 61. §, 65. §)

2.) Mennyit vonhatnak le a nyugdíjamból?

Az adós társadalombiztosítási nyugellátásából (korhatár előtti ellátásából, szolgálati járandóságából, táncművészeti életjáradékából, átmeneti bányászjáradékából) legfeljebb 33%- ot lehet levonni. A levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50%-áig terjedhet gyermektartásdíj, jogalap nélkül felvett nyugellátás, illetve több letiltás esetén. Az árvaellátásból -- legfeljebb 50% erejéig -- a jogalap nélkül felvett árvaellátást lehet levonni. (Vht. 67. § alapján) A munkabérből történő levonás szabályaihoz hasonlóan a levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havi járandóságnak az a része, amely meghaladja a 200 000 Ft-ot (Vht. 63. §)

3.) Inkasszálták a bankszámlát, mit tehetek?

A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adóst megillető pénzösszeg végrehajtás alá vonható. A természetes személyt megillető, pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegből a 200 ezer Ft feletti összeg korlátlanul végrehajtás alá vonható, az ez alatti összegből pedig a 60 ezer Ft és a 200 ezer Ft közötti rész 50%-a vonható végrehajtás alá (Vht. 79/A. §). Mentes a végrehajtás alól a természetes személyt megillető pénzösszegnek az a része, amely nem haladja meg a 60 ezer Ft-ot . Ha azonban a végrehajtás gyermektartásdíj vagy szüléssel járó költség behajtására folyik, ennek az összegnek az 50%-a is végrehajtás alá vonható. Amennyiben a levonást végző bank az adóst megillető, de végrehajtás alá nem vonható, mentes pénzösszeget a törvényben foglaltak ellenére levonja és kifizeti, a bank a mentesnek minősülő összegért felelős az adósnak és köteles azt részére visszatéríteni. A törvényi szabályozás szerint tehát az esetleges levonás alól mentes összeg levonása esetén - az adós felhívására vagy önként - a bank köteles azt haladéktalanul az adósnak visszatéríteni, ugyanakkor a túlvonásért a végrehajtó nem felelős, hiszen nincs tudomása arról, hogy az adott számlán milyen összegből milyen mértékű levonást teljesít a számlát kezelő bank. (Vht. 79/ E. §)

4.) A végrehajtó letiltotta a munkabéremet és inkasszálta a bankszámlámat is. Jogszerű ez?

A végrehajtó a jövedelemre vezetett letiltást és a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt pénzösszeg végrehajtás alá vonását egyszerre is foganatosíthatja, tehát önmagában nem jogsértő a bankszámla megterhelése azért, mert az adós jövedelme már letiltásra került. A mentesség szempontjából nincs jelentősége a számlán lévő összeg eredetének, a bank nem vizsgálhatja, hogy valamely bankszámlán lévő összeget milyen jogcímen kapott az adós. Az inkasszó végrehajtása szempontjából tehát nem alkalmazhatóak a jövedelem letiltásánál irányadó mentességi szabályok, előfordulhat tehát, hogy az adós számlájáról olyan összegek is elvonásra kerülnek, melyek a letiltás alól mentesek voltak.

5.) Lefoglalták a gépjárművemet. Mit jelent ez?

Gépjármű lefoglalása esetén a végrehajtó főszabályként a forgalmi engedélyt és a gépjármű törzskönyvét is lefoglalja, és arról foglalási jegyzőkönyvet állít ki. A jegyzőkönyv másolatát, valamint a lefoglalt forgalmi engedélyt és a törzskönyvet megküldi az illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak, amely haladéktalanul bejegyzi a nyilvántartásba az elidegenítési és terhelési tilalmat. Az elidegenítési és terhelési tilalom fennállására tekintettel a gépjármű biztosítékul nem adható és tulajdonjoga másra nem ruházható át. Ha a forgalmi engedély vagy a törzskönyv lefoglalása meghiúsult, a végrehajtó csak az elidegenítési és terhelési tilalom nyilvántartásba történt bejegyzését követő harminc nap elteltével hívhatja fel a közlekedési igazgatási hatóságot, hogy a gépjárművet vonja ki a forgalomból. A gépjármű lefoglalására továbbá nemcsak a helyszínen, hanem a gépjármű- nyilvántartás adatai alapján is sor kerülhet. A közlekedési igazgatási hatóság a foglalási jegyzőkönyv alapján ebben az esetben is bejegyzi az elidegenítési és terhelési tilalmat, majd hasonlóan ahhoz az esethez, ha a forgalmi engedély vagy a törzskönyv lefoglalása meghiúsult az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyezését követő 30 nap eltelte után intézkedik a végrehajtó felhívására a gépjármű forgalomból történő kivonása érdekében. Amennyiben a forgalmi engedély, illetve a törzskönyv lefoglalása meghiúsult vagy a foglalásra a nyilvántartási adatok alapján került sor, és így a gépjármű forgalomból történő kivonása csak az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését követő 30 nap eltelte után történik meg, az adós a lefoglalt gépjárművet ezen időtartamban- a forgalomból történő kivonásig- még használhatja. A gépjármű értékesítése a foglalást követő 30 nap eltelte után lehetséges. (Vht. 103.§, 115. § (1) bekezdés)

6.) Lefoglalták a gépjárművemet pedig azzal járok munkába, mit tehetek?

A természetes személy adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű lefoglalásakor csak a törzskönyvet kell lefoglalni és az adós a gépjármű értékesítéséig a gépjárművet használhatja. Amennyiben az ilyen gépjármű becsértéke személygépkocsi esetén nem éri el az 1,2 millió Ft-ot, a gépjármű mentes a végrehajtás alól. A gépjármű nem minősül foglalkozás gyakorlásához nélkülözhetetlennek pusztán az okból, hogy az adós azzal jár munkába. A végrehajtást foganatosító bíróság azonban a foglalásról való tudomásszerzést követő 8 napon belül előterjesztett kérelemre engedélyezheti a lefoglalt gépjármű árverésig történő használatát, ha az adósnak arra a munkavégzés helyszínére történő eljutása érdekében szüksége van. (Vht. 103. § (5) bekezdés és a 13/2001. (X. 10.) IM rendelet)

7.) Milyen esetekben van lehetőségem részletekben teljesíteni?

A végrehajtó a természetes személy adós kérelmére - az adótartozás és az adók módjára behajtandó köztartozás kivételével - megállapíthatja a pénztartozás részletekben történő teljesítésének feltételeit, ha az adós vagyontárgyainak felkutatása és lefoglalása iránt intézkedett, és az adós a végrehajtandó követelés egy részét már megfizette. A végrehajtást kérő - a részletfizetésről a végrehajtó által készített és neki megküldött - jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban értesítheti a végrehajtót arról, hogy nem ért egyet a részletfizetés tartalmával, és a részletfizetés tartalmára, a részlet összegére is javaslatot tehet, valamint további biztosítékot kérhet az adóstól a teljesítésre. Ez esetben tehát a részletfizetéshez a végrehajtást kérő egyetértése szükséges, illetve a részletfizetés feltételeit a végrehajtást kérő kérése alapján a végrehajtónak módosítani kell. Nincs szükség a végrehajtást kérő beleegyezésére és a végrehajtó az adós számára részletfizetést állapít meg, ha megtette az intézkedéseket az adós pénzügyi intézménynél kezelt összegeinek, munkabérének, ingóságainak végrehajtás alá vonása iránt, de azok eredményeként a tartozás teljes összegét nem sikerült behajtani és még nem került sor korábban részletfizetés engedélyezésére. Ugyanígy járhat el a végrehajtó, ha az adóssal szemben 500 ezer Ft-ot meg nem haladó összegű pénzkövetelés behajtására indult végrehajtás vagy pedig 1 millió Ft-ot meg nem haladó összegű pénzkövetelés behajtására indult végrehajtás, de más követelés biztosítására zálogjog is be van jegyezve az adós lakóingatlanára az ingatlan-nyilvántartásba, és a követelés behajtása érdekében az adós lakóingatlanának árverésére lenne szükség. (Vht. 52/A. §, 52/B. § alapján) Lehetőség van továbbá arra is, hogy az adós és a végrehajtást kérő közvetlenül egymással állapodjanak meg a részletfizetésről és annak feltételeiről. A megállapodást ebben az esetben a végrehajtó részére be kell nyújtani. Részletfizetés engedélyezése, illetve ilyen tartalmú megállapodás megkötése esetén az eljárás szünetel, azt azonban folytatni kell, ha az adós bármely részlet megfizetését elmulasztotta.

8.) Kérhetem-e méltányosságból a tartozás, annak kamatai elengedését vagy mérséklését?

A végrehajtás a jogerős és végrehajtható okiratban foglalt és lejárt határidejű tartozás behajtására irányuló kényszerintézkedés, ezért a végrehajtási törvény méltányossági eljárást a végrehajtó részére nem enged. A végrehajtó kötelessége a végrehajtható okiratban foglalt tartozás behajtása érdekében minden, a végrehajtási jogszabályokban foglalt intézkedés megtétele. Kizárólag a végrehajtást kérő, tehát aki felé a tartozás fennáll, dönthet úgy, hogy a tartozást vagy annak egy részét elengedi. Amennyiben a végrehajtást kérő méltányosságból így dönt, erről írásban tájékoztatja a végrehajtót, aki e döntésnek megfelelően köteles a továbbiakban eljárni

9.) Milyen esetekben kérhetem a végrehajtás felfüggesztését?

Amennyiben az adós méltányolható körülmény fennállására hivatkozik és azt igazolja is, a bíróság kérelmére a végrehajtást felfüggesztheti. Ilyen lehet például az adós súlyos betegsége, vagy az adóst sújtó természeti katasztrófa bekövetkezése (Vht. 48. § (3) bekezdés) A végrehajtási eljárás célja a végrehajtás alapjául szolgáló határozatban foglalt kötelezettség kikényszerítése, ezért a végrehajtásnak az adós kérelmére történő felfüggesztésére csak rendkívül szűk körben és viszonylag rövidebb időtartamra van lehetőség. A kivételesség a végrehajtás felfüggesztése kapcsán azt jelenti, hogy a felfüggesztés alapjául szolgáló, méltányolható körülménynek - annak fennállása és súlyossága szempontjából - kivételesnek kell lennie, és ilyen körülmény esetén is csak kivételesen kerülhet sor a felfüggesztésre. Az adós kérelmére történő felfüggesztés arra szolgál, hogy az átmenetileg nehéz anyagi, illetőleg szociális helyzetbe került adós ideiglenesen mentesüljön a végrehajtás kényszere alól annak érdekében, hogy a végrehajtással érintett kötelezettségét belátható időn belül teljesíteni tudja. Az adós által hivatkozott körülménynek tehát átmeneti jellegűnek kell lennie.

10.) A tartozást megfizettem, miért folytatódik a végrehajtási eljárás?

Az adósnak a végrehajtási eljárásban érvényesített és megfizetett tartozás mellett a végrehajtási költségeket is meg kell térítenie az eljáró végrehajtónak. A végrehajtót a végrehajtás foganatosításáért költségátalány, utazási költségátalány, készkiadás, munkadíj, és az adós teljesítése esetén ezeken felül behajtási jutalék illeti meg. A munkadíj főszabály szerint a végrehajtási ügyértékhez (követelés összege + járulékai) igazodik. A végrehajtót jogszabályban meghatározott összegű költségátalány illeti meg az iroda fenntartásával járó költségek fedezésére, utazási költségátalány a helyszíni eljárási cselekmények foganatosításáért, és készkiadásként számíthatja fel pl. a szállítási, tárolási és postaköltséget. A végrehajtót behajtási jutalék is megilleti, ha az eljárás teljesen vagy részben eredményes. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kart megillető általános költségátalányt a végrehajtó szintén a költségekkel együtt hajtja be. Amennyiben tartozás és a végrehajtási költségek is megfizetésre kerülnek, a végrehajtó az adós ellen indult végrehajtási eljárást - díjjegyzék kiállításával - befejezi. (8/2021. SZTFH rendelet)

11.) Mikor évül el a végrehajtási jog?

A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el, az általános elévülési idő öt év. A különböző jogszabályok is megállapítanak eltérő elévülési időket. Főszabályként a bíróság a végrehajtási jog elévülését kérelemre veszi figyelembe, e kérdésben a végrehajtó nem dönthet. Ha a végrehajtást már elrendelték, akkor az elrendelés időpontjától kezdődően az elévülés mindaddig nyugszik (nem számít bele az elévülési határidőbe) amíg a végrehajtási cselekmények (felszólítás tartozás megfizetésére, letiltás, azonnali beszedési megbízás, végrehajtási jog bejegyeztetése, helyszíni eljárás stb.) foganatosítása folyamatban van. A végrehajtást kérőnek a végrehajtás folytatására irányuló kérelme, illetve a bíróságnak vagy a végrehajtónak (fentebb ismertetett) a végrehajtás érdekében tett bármilyen intézkedése alapul szolgálhat az elévülés félbeszakadására. (Vht. 57.§)

12.) Nem ismerem el a tartozást, mit tehetek?

A bíróság a végrehajtás elrendelésekor nem vizsgálja, hogy az adós már teljesített-e, nem feladata a teljesítések és azok elszámolása helyességének vizsgálata. Amennyiben az adós a tartozás fennállását vagy annak összegét vitatja, a végrehajtás korlátozását/megszüntetését kérheti a végrehajtást foganatosító bíróságtól. A bíróság a végrehajtási eljárás keretében csak akkor korlátozhatja vagy szüntetheti meg a végrehajtást, ha az adós állítását a végrehajtást kérő elismeri. Amennyiben a végrehajtási eljárás korlátozására/megszüntetésére így nincs lehetőség, az adós a végrehajtás korlátozása/megszüntetése iránti peres eljárást kezdeményezhet a végrehajtást kérővel szemben. (Vht. 41. §)

13.) Ha nem veszem át a végrehajtótól érkező leveleket, mi történik?

Amennyiben a felek a végrehajtó által küldött leveleket nem veszik át, az nem akadályozza a végrehajtás lefolytatását, ebben az esetben azonban a felek jogaikat sem tudják érvényesíteni (pl. jogorvoslati jog). A postai úton megküldött iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni akkor is, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha pedig a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át, az iratot - az ellenkező bizonyításáig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

14.) Hogyan regisztrálhatok árverésre?

A Kar által működtetett elektronikus árverési rendszerben az árverezői regisztráció díjköteles, a regisztráció a díj megfizetését követően végezhető el. A díjat a regisztrációt elvégző önálló bírósági végrehajtónál (végrehajtó-helyettesnél) kell megfizetni, melynek összege 6.000,- Ft. Az árverezői regisztráció személyesen, bármely önálló bírósági végrehajtónál (végrehajtói irodában) elvégezhető. A regisztrációs díj egyszeri, így további díjfizetési kötelezettség nincs, kivéve az esetleges módosítási kérelmet, melynek díja 3.000,- Ft.

15.) Mi szükséges az árverési regisztrációhoz?

Az árverezői regisztrációhoz a regisztrálni kívánó természetes személy alábbi iratainak bemutatása szükséges a végrehajtó részére: - személyazonosság igazolására szolgáló okirat - lakcímkártya - adóazonosítót tartalmazó hatósági igazolvány. Szervezetek regisztrációjához szükséges adatokról/iratokról a konkrét végrehajtási ügyben eljáró bírósági végrehajtó ad részletes tájékoztatást. Az árverezői regisztráció meghatalmazott útján is elvégezhető. A regisztrációhoz adott meghatalmazásnak tartalmaznia kell a meghatalmazó személyazonosságát igazoló okiratának és lakcímkártyájának okmányazonosítóját, adóazonosító jelét, valamint az ezen okmányokban szereplő, a Vht. 132/E. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt adatait.

16.) Hogyan vehetek részt licitálóként az árverésen?

A sikeres regisztrációt követően az árverést lefolytató végrehajtó kérelemre aktiválja az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatához szükséges felhasználói nevet és jelszót, ha az árverezők nyilvántartásában szereplő személy vagy szervezet a becsérték 10%- ának megfelelő árverési előleget a végrehajtónál letétbe helyezte, vagy a végrehajtó által megadott számlára átutalta és azt a végrehajtói letéti számlán jóváírták. Az árverező a felhasználói nevének és jelszavának meghatározott árverés tekintetében történő aktiválását az elektronikus árverési rendszer felületén - az árverés befejezését megelőzően legalább 3 munkanappal - kérheti, melynek során nyilatkoznia kell arról, hogy az árverési előleget befizette és nem minősül az árverésből kizárt személynek. (13/2021 SZTFH rendelet 26. §)

17.) Ingatlan árverésnél mit jelent a beköltözhető és mit a lakott állapot?

Beköltözhető az az ingatlan, mely sikeres és jogerős árverést követően birtokba vehető. A lakott állapotban kitűzött ingatlan nem vehetők birtokba sikeres és jogerős árverést követően sem, mivel vagy tört tulajdoni hányad kerül árverésre, vagy haszonélvezeti/özvegyi joggal terhelten kerül árverésre, vagy a végrehajtást kérő(k) az ingatlan lakott állapotban történő értékesítését kérték. Lakottan kell továbbá árverezni az ingatlant, ha abban bérleti szerződés alapján bérlő lakik, vagy abban az adós olyan egyenesági felmenője lakik, akinek lakóhelye az eljárás megindulását megelőző 6 hónapban is ebben az ingatlanban volt, és az ingatlan tulajdonjogát az adós tőle ingyenesen szerezte. A beköltözhető állapotban történő értékesítés nem jelenti ugyanakkor, hogy az ingatlanban ténylegesen nem lakik senki, hanem azt, hogy sikeres árverés esetén az ingatlant az árverési vevő birtokába kell bocsátani. Ha az adós, illetve az adós jogán ottlakó személyek az ingatlant önként elhagyják, a végrehajtó az ingatlant átadja az árverési vevőnek, ellenkező esetben - az árverési vevő kérelmére - az árverezett ingatlan kiürítésével gondoskodik a birtokba bocsátásról. Ha az adós kiköltözési kötelezettségének a törvényben foglalt határidőben nem tesz eleget, az árverési vevő a kiköltözési határidő lejártát követő 15. napig kérelmezheti a végrehajtónál az ingatlan birtokba adását, mely iránt a végrehajtó szükség esetén a rendőrség közreműködésével intézkedik. Amennyiben az árverési vevő a fenti határidőt elmulasztja, az ingatlan kiürítését már csak bírósági eljárás keretében kérelmezheti. (Vht. 141. §, 154/A.§)

IV. Jogszabályi háttér

- 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról (Vht.)

- 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról (Pp.)

- 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról (Ákr.)

- 8/2021. (X.29) SZTFH rendelet a bírósági végrehajtói díjszabásról

- 1/2002. (I. 17.) IM rendelet a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről